Az idő múlásával természetes, hogy bizonyos mentális funkcióink lassulnak. Egy-egy név hirtelen nem ugrik be, elfelejtjük, hová tettük a kulcsot, vagy nehezebben koncentrálunk, ha egyszerre több dologra kell figyelni. Ezek az apró változások önmagukban nem okai az aggodalomnak. 

De mi van akkor, ha a feledékenység már a mindennapokat is megnehezíti? Hogyan tudjuk eldönteni, hogy amit tapasztalunk, az még a normál öregedés része, vagy már a demencia jelei közé tartozik?

A kérdés sok családban előkerül, különösen akkor, ha az idős hozzátartozó viselkedése megváltozik, zavarodottnak tűnik, vagy korábban megszokott dolgokat felejt el. A „demencia vagy normál öregedés” dilemmája nemcsak orvosi, hanem érzelmi szinten is kihívást jelent, hiszen senki sem szeretné kimondani a nyilvánvalót – mégis minél korábban felismerjük a különbséget, annál hatékonyabban lehet segíteni.

Demencia vagy normál öregedés – mik a lényegi különbségek?

Az első, amit fontos leszögezni: a normál öregedéssel járó memóriazavar nem ugyanaz, mint a demenciához társuló kognitív hanyatlás. Míg az előbbi inkább kellemetlen, de ártalmatlan feledékenységet jelent, addig az utóbbi már a gondolkodás, az ítélőképesség és a mindennapi önellátás terén is érezhető zavart okoz.

A normál öregedés során az emlékezet rövid távon bizonytalanná válhat – például valaki elfelejti, mit akart megnézni a boltban, de kis idő elteltével vagy segítséggel eszébe jut. Ezzel szemben a demenciával élők gyakran teljesen elveszítik az emlékeket, és nem ismernek fel közeli hozzátartozókat, helyszíneket vagy szokásos tevékenységeket. Ez a különbség már a viselkedésben is érzékelhető: míg az egyik esetben csak lassabban kapcsolunk, a másikban zavartan reagálunk a megszokott helyzetekre is.

A demencia egyik jellemző tünete a dezorientáció – vagyis az időben, térben és személyekben való tájékozódás zavara. Előfordul, hogy valaki nem tudja megmondani, milyen nap van, hol tartózkodik, vagy éppen ki beszél hozzá. Ehhez gyakran társulnak olyan viselkedésbeli változások is, mint az apátia, a fokozott ingerlékenység, a gyanakvás vagy akár a depresszív hangulat.

Egy másik fontos különbség, hogy a demencia fokozatosan súlyosbodik. Míg a korral járó enyhe memóriazavarok hosszú ideig stagnálhatnak, addig a demenciában szenvedőknél a tünetek egyre kiterjedtebbé válnak, és már nemcsak az emlékezet, hanem a döntéshozatal, a nyelvi készségek vagy épp a motoros funkciók is érintetté válnak.

Mikor érdemes orvoshoz fordulni – és mit lehet tenni?

A demencia vagy normál öregedés kérdésében a legnagyobb nehézséget az jelenti, hogy nincs egyértelmű határvonal. A tünetek fokozatosan alakulnak ki, és kezdetben könnyű őket megmagyarázni vagy elbagatellizálni. 

Ilyen lehet például, ha valaki egyre gyakrabban ismétel meg történeteket, nem emlékszik arra, mit evett előző nap, vagy összekeveri a hozzátartozók nevét. 

Ugyanígy intő jel lehet, ha az addig jól ismert útvonalakon eltéved, vagy nehézséget okoz számára az egyszerű pénzügyi vagy háztartási feladatok elvégzése. 

Az ilyen típusú változások nemcsak frusztrálóak, hanem a biztonság szempontjából is kockázatot jelentenek – gondoljunk csak a tűzhely bekapcsolva hagyására vagy a gyógyszerek téves szedésére.

A demencia korai felismerése

A jó hír az, hogy ma már többféle módszer is rendelkezésre áll a demencia korai felismerésére. Ezek közé tartozik a neuropszichológiai vizsgálat, amely különböző tesztek segítségével méri fel a memória, a figyelem, a nyelvhasználat és a problémamegoldás szintjét. Emellett képalkotó eljárások – például MRI vagy CT – is segíthetnek kizárni más, hasonló tüneteket okozó állapotokat.

Bár a demenciát jelenleg nem lehet meggyógyítani, a korai diagnózis mégis sokat számít. 

Egyrészt lehetőséget ad arra, hogy a beteg és a család felkészüljön a változásokra, másrészt bizonyos gyógyszerek és életmódbeli beavatkozások képesek lassítani a folyamatot.

 A rendszeres agytorna, a mozgás, a kiegyensúlyozott étrend és a társas kapcsolatok ápolása mind pozitívan befolyásolhatják az agyi működést.

Emellett nem szabad megfeledkezni a hozzátartozók támogatásáról sem. 

Egy demenciával élő ember gondozása érzelmileg és fizikailag is megterhelő lehet. Fontos tehát, hogy a családtagok időben kérjenek segítséget, akár szakemberektől, akár önsegítő közösségektől. 

Amikor felmerül a demencia gyanúja, a bizonytalanság sokszor bénítóbb, mint maga a diagnózis. Nem könnyű felismerni, mikor jön el az a pont, amikor már nem elegendő az otthoni odafigyelés.

Az AVIAN Care csapata tapasztalt, empatikus szakemberekkel segít abban, hogy idős hozzátartozója biztonságban és méltósággal élhessen tovább saját otthonában – az Ön lelkiismeret-furdalása és túlterheltsége nélkül.

Lépjen velünk kapcsolatba, és beszéljük át, milyen segítségre van most igazán szükségük.

‍