A COPD statisztikák szerint hazánkban közel félmillió ember él krónikus obstruktív tüdőbetegséggel – és ez csak a diagnosztizált eseteket jelenti. A valós szám ennél jóval magasabb lehet, mivel sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a panaszok, amelyeket évek óta magukban hordoznak – mint a krónikus köhögés, nehézlégzés vagy terhelésre jelentkező fulladás – valójában egy súlyos, progresszív betegség jelei.

A legnagyobb kockázati tényező a dohányzás, és mivel Magyarországon körülbelül 3–3,5 millió aktív dohányos él, nem meglepő, hogy a szakemberek szerint minden ötödik cigarettázó potenciálisan érintett lehet. 

Ez azt is jelenti, hogy az egészségügyi ellátórendszernek a jelenlegi regisztrált betegeken túl egy több százezres, rejtőzködő populációval is számolnia kell.

A COPD – vagyis krónikus obstruktív légúti betegség – valójában egy gyűjtőfogalom, amely két fő kórképet ölel fel: a krónikus hörghurutot, amikor a hörgők tartós gyulladásban vannak, és az emfizémát, amely során a tüdő léghólyagocskái visszafordíthatatlanul károsodnak. A két folyamat gyakran egyszerre van jelen, és az évek során fokozatosan szűkítik a légutakat, megnehezítve a légzést.

COPD statisztikák Magyarországon: a háttérben megbúvó valóság

Bár a hivatalos becslések 500 ezer beteggel számolnak, több szakmai forrás is megerősíti, hogy a felnőtt lakosság legalább 4–7 százalékát érintheti valamilyen szinten a betegség. Ez az arány nemzetközi viszonylatban középmezőnynek számít, de az évről évre emelkedő előfordulási szám mégis aggasztó. 

A világ egyes régióiban – különösen az idősödő társadalmakban – ez az arány már eléri a 12–14 százalékot is, vagyis valószínű, hogy Magyarországon is emelkedni fog az érintettek száma az elkövetkező években.

Ráadásul az esetek jelentős része csak előrehaladott állapotban kerül orvosi látókörbe. Az adatok szerint évente nagyjából 5–6 ezer új beteget diagnosztizálnak, és ezek harmada már akkor fordul szakemberhez, amikor a tüdejük működése súlyosan beszűkült. 

Ez nemcsak az életminőséget rontja drámaian, hanem az egészségügyi ellátásra is hatalmas terhet ró, hiszen az ilyen stádiumú betegek gyakran szorulnak kórházi vagy intenzív osztályos kezelésre.

Mi okozza a COPD ilyen széleskörű elterjedését?

A betegség kialakulásának hátterében – az esetek túlnyomó többségében – a tartós dohányzás áll. 

Becslések szerint a COPD-ben szenvedők 80–90 százaléka aktív vagy volt dohányos. 

Ugyanakkor nem elhanyagolható tényező a levegő minősége sem: a légszennyezés, a poros, szennyezett munkahelyi környezet, illetve egyes vegyi anyagok tartós belélegzése is jelentősen növeli a kockázatot. 

Emellett vannak örökletes tényezők is – például az alfa-1-antitripszin nevű fehérje hiánya –, amelyek ritkán ugyan, de önmagukban is kiválthatják a betegséget.

A COPD sajnos nem gyógyítható, és az évek során folyamatosan súlyosbodik. A hörgők falai megvastagodnak, a tüdő rugalmatlanná válik, és a légcsere hatékonysága fokozatosan romlik. 

A folyamatot időnként hirtelen rosszabbodások – úgynevezett exacerbációk – is kísérhetik, amelyek többnyire vírusos vagy bakteriális légúti fertőzésekhez kapcsolódnak. Ezek a hirtelen állapotromlások súlyos fulladással, köhögéssel és oxigénhiánnyal járnak, és gyakran igényelnek kórházi ellátást.

Különösen súlyos esetekben a kilátások nem kedvezőek: az 5 éves túlélési arány akár 50 százalék alá is csökkenhet, ami jól mutatja, hogy mennyire fontos lenne a korai felismerés és az időben megkezdett kezelés.

Változnak-e a trendek itthon és nemzetközi szinten?

A WHO adatai szerint jelenleg a világon több mint 210 millió ember él COPD-vel, és ez a szám folyamatosan emelkedik. 

Az Eurostat jelentése szerint az Európai Unió tagállamai közül Magyarország az élmezőnyben van, ha a légzőszervi megbetegedések miatti halálozást vizsgáljuk: 2021-ben a férfiak körében 71,5 haláleset jutott 100 ezer lakosra, ami jóval az uniós átlag fölött van.

Mindez azt mutatja, hogy a helyzet egyelőre nem javul. A magyar ellátórendszer ugyan több fronton is próbálkozik – szűrőprogramokkal, kampányokkal, háziorvosi irányelvekkel –, de a betegség visszaszorítása még messze nem tekinthető sikertörténetnek. A COPD statisztikák még most is makacsul azt üzenik, hogy van hova fejlődni.

‍

Mit tehetünk, hogy megelőzzük vagy lassítsuk a COPD-t?

A legkézenfekvőbb lépés a dohányzás elhagyása. Akár évtizedek óta dohányzunk, akár csak néhány éve, a leszokás bármikor életet menthet. Már az első füstmentes hetek után érezhetően javul a légzés, csökken a köhögés, és hosszú távon a tüdőfunkció hanyatlása is lassul.

A rendszeres szűrés, különösen 40 év felett, szintén nagyon fontos A spirometria – azaz a légzésfunkciós vizsgálat – fájdalommentes, gyors, és már enyhe eltérések esetén is jelezheti a COPD gyanúját. Minél korábban kezdődhet a kezelés, annál nagyobb az esély arra, hogy a betegség kordában tartható legyen.

A hörgőtágító inhalátorok segítenek megkönnyíteni a kilégzést, míg az inhalációs szteroidok a gyulladást csökkentik. Emellett a beteg számára nagyon fontos a rendszeres mozgás – például napi séta, légzőtorna vagy kíméletes biciklizés –, amely erősíti a rekeszizmot, javítja az oxigénfelvételt és csökkenti a légszomjat.

Ne feledkezzünk meg a védőoltásokról sem: az influenza vagy a pneumococcus okozta fertőzések gyakran súlyos állapotromlást idéznek elő COPD-seknél, így ezek elkerülése életmentő is lehet.

Végül, de nem utolsósorban, fontos a lelki egyensúly megőrzése is. A krónikus betegség nemcsak fizikai, hanem mentális terhet is jelent. A szorongás, a bezártság érzése, a tehetetlenség mind-mind rontják az életminőséget – ezért nem szégyen, ha valaki pszichológus segítségét is igénybe veszi.

Összegzés

A jelenlegi COPD statisztikák tükrében világosan látszik, hogy Magyarországon még mindig több százezer ember él ezzel a súlyos tüdőbetegséggel – gyakran anélkül, hogy tudna róla. Bár a diagnózis és a kezelések eszközei adottak, a felismerés gyakran késik, a szokások pedig csak lassan változnak. Pedig az időben elkezdett kezelés, az életmódváltás és a dohányzás elhagyása jelentős mértékben javíthatja az életminőséget – és akár évekkel is meghosszabbíthatja az érintettek életét.

Ha Ön vagy hozzátartozója nehézlégzést, köhögést vagy fáradékonyságot tapasztal, ne halogassa a kivizsgálást. A krónikus légzőszervi betegségek – köztük a COPD – időben felismerve és megfelelően kezelve kordában tarthatók, és jelentősen javíthatják az életminőséget.

Az AVIAN Care otthonápolási csapata Budapesten és Budaörsön tapasztalt szakemberekkel, türelmes odafigyeléssel segíti a betegek mindennapjait. 

Legyen szó napi egy óráról vagy 24 órás felügyeletről, gondoskodó csapatunk minden helyzetben a segítségére lesz.

‍