Sokan hallottak már a Parkinson-kórról, de a legtöbben rögtön a remegésre, a mozgás lelassulására vagy a merev izmokra gondolnak. Való igaz, hogy ezek a motoros tünetek szembetűnőek, ám a betegség legalább ennyire meg tudja nehezíteni az érintettek életét úgynevezett nem motoros tünetekkel is. Ezek elsőre akár jelentéktelennek tűnhetnek, viszont hosszú távon éppen ezek miatt válik igazán bonyolulttá a Parkinson-kórosok mindennapja.

Sokszor éppen a nem motoros tünetek jelentkeznek először, vagy súlyosbodnak leginkább a betegség előrehaladtával. Ezek felismerése és megfelelő kezelése éppúgy része a gondozásnak, mint a mozgásbeli zavarok menedzselése.

Miért fontosak a nem motoros tünetek Parkinson-kór esetén?

Míg a Parkinson-kór klasszikus, motoros tünetei (pl. kézremegés, mozgáslassulás, izommerevség) látványosak, a nem motoros tünetek sokszor rejtve maradnak. Ezek közé tartozik például a szaglásvesztés, az alvászavar, a depresszió, a székrekedés vagy éppen a vérnyomás-ingadozás. 

Azért is érdemes ezekre jobban odafigyelni, mert gyakran évekkel a mozgásos panaszok előtt megjelennek, és a hétköznapokat legalább annyira megkeseríthetik.

Egy rövid táblázatban összefoglaltuk a leggyakoribb nem motoros tüneteket, hogy átláthatóbb legyen, mivel is érdemes számolni:

‍

‍

A szaglásvesztés és a székrekedés jelentősége Parkinson-kórban

Nem véletlen, hogy éppen a szaglásvesztés és a székrekedés kerül sokszor fókuszba, ha a nem motoros tünetek szóba kerülnek.

 Ezek a panaszok gyakran már a diagnózis előtt is jelentkeznek, és sokáig nincsenek összefüggésbe hozva a Parkinson-kórral. Pedig, ha valakinél hosszan fennálló, magyarázat nélküli szagláscsökkenés vagy visszatérő székrekedés tapasztalható – főleg idősebb korban –, érdemes erre is gondolni.

‍

Szaglásvesztés (anosmia)

A szaglás elvesztése elsőre „csak” kényelmetlen, de valójában a hétköznapi biztonságot is veszélyeztetheti. Ha valaki például nem érzi a füstöt, szivárgó gázt, vagy romlott ételt, az komoly balesethez vezethet. Ezért praktikus, ha a lakásban van füst- és gázérzékelő, és érdemes rendszeresen ellenőrizni az élelmiszerek szavatosságát is. Fontos tudni, hogy a szaglásvesztés Parkinson-kórban nem visszafordítható, de a veszélyek csökkenthetők megfelelő odafigyeléssel.

‍

‍

Székrekedés

A székrekedés sem csupán kellemetlenség, hanem hosszú távon egészségügyi problémákat is okozhat. A Parkinson-kórban gyakran előfordul, mert a bélmozgás is lassul. Segíthet, ha az étrendben előtérbe kerülnek a rostok (például teljes kiőrlésű kenyér, zabpehely, zöldségek), illetve ha a beteg elegendő folyadékot iszik. A rendszeres, könnyed testmozgás – például séta – szintén hozzájárulhat a panaszok enyhítéséhez. Ha a tünetek tartósak, mindenképpen érdemes orvossal konzultálni, mert szükség lehet gyógyszeres segítségre is.

‍

Hogyan lehet felismerni a nem motoros tüneteket?

A nem motoros tünetek felismerése nem mindig egyszerű, főleg, ha valaki nem is tudja, hogy Parkinson-kórban szenved. 

Gyakran csak utólag, a mozgásbeli problémák megjelenése után állnak össze a mozaikdarabok. Ezért fontos, hogy az orvos, a családtagok, de akár maga a beteg is tudjon ezekről a panaszokról.

Íme néhány árulkodó jel:

• Az illatok tompasága, vagy teljes hiánya (pl. a kávé, parfüm, virág illata sem érezhető).
  
• Tartós székrekedés, ami étrendváltás, elegendő folyadékbevitel mellett sem javul.
  
• Gyakori, nehezen beazonosítható fáradtság, motivációhiány.
  
• Hirtelen hangulatingadozások, szorongásos panaszok.
  
• Alvási nehézségek, gyakori éjszakai ébredés, vagy nappali álmosság.
  
• Felálláskor tapasztalt szédülés, gyengeség.
  
  

Ha ezek közül több is jelentkezik, mindenképpen célszerű orvoshoz fordulni, és megemlíteni ezeket a panaszokat a kivizsgálás során.

Kezelési lehetőségek

A nem motoros tünetek kezelése Parkinson-kórban éppen annyira egyéni, mint maga a betegség lefolyása. Vannak tünetek, amelyeket gyógyszerrel lehet enyhíteni, de sok esetben az életmódbeli változtatások, a környezet átalakítása vagy a támogató közösség jelenléte is rengeteget számít.

Néhány gyakorlati megoldás, amivel javítható az életminőség:

• A rendszeres, de nem megerőltető testmozgás nemcsak a bélműködést segítheti, de javíthatja a hangulatot, az alvást, sőt még a vérkeringést is.
  
• A napirend kialakítása - különösen az étkezések és a lefekvés ideje - sokat segíthet az alvászavarok és a székrekedés enyhítésében.
  
• Az egyszerű, de következetes étrendi változtatások (több rost, megfelelő folyadék) hosszú távon csökkenthetik a panaszokat.
  
• Hangulati zavarok, motivációhiány esetén ne féljünk szakemberhez fordulni, mert a pszichológus vagy pszichiáter sokat segíthet abban, hogy a beteg visszanyerje életkedvét.
  
• Érdemes olyan tevékenységeket keresni, amik örömet okoznak, akár társaságban, akár egyedül végezve – ez a lelki egyensúlyt is támogatja.
  
  

A családtagok és gondozók számára is fontos, hogy megértsék azt, hogy a Parkinson-kórban nemcsak a mozgás, hanem a nem motoros tünetek is megterhelők. Sok türelemre, odafigyelésre és együttműködésre van szükség, hogy az érintett minél teljesebb életet élhessen.

Miért kell komolyan venni a nem motoros tüneteket Parkinson-kórban?

A nem motoros tünetek Parkinson-kórban gyakran éppoly zavaróak és megterhelők, mint a jól ismert mozgásbeli panaszok. Ha időben felismerjük ezeket, és megfelelően kezeljük, jelentősen javítható az életminőség. Ne felejtsük el, hogy egy-egy kevésbé feltűnő panasz mögött is állhat Parkinson-kór, ezért érdemes ezekre a jelekre is odafigyelni; legyen szó akár szaglásvesztésről, akár székrekedésről. 

A nyílt, őszinte kommunikáció orvos és beteg között, valamint a környezet megértő hozzáállása sokat számít. 

Amennyiben kérdése vagy kételye merül fel, forduljon bizalommal szakemberhez!

‍