Ha valaki meghallja a Parkinson-kór nevét, szinte mindenki először a remegő kezekre, az akadozó mozgásra gondol. Pedig a betegség ennél jóval többről szól: sokaknál legalább akkora kihívást jelent a mentális egészség megőrzése, mint a testi tünetek kezelése. 

A depresszió és szorongás a Parkinson-kórral élők mindennapjainak gyakori kísérője, mégis kevesebbet beszélünk róla, mint kellene. Pedig a megfelelő támogatás, odafigyelés és terápiás lehetőségek sokat segíthetnek abban, hogy az életminőség ne csak a mozgás szintjén, hanem lelkileg is javuljon.

Sokan tapasztalják, hogy a diagnózis után hullámvasútszerűen változnak az érzelmek: az első megrendüléstől kezdve a reményen át a bizonytalanságig sokféle érzés kavaroghat. Nem csoda, ha ezek a lelki folyamatok szorongáshoz, kedvetlenséghez vagy akár tartós depresszióhoz vezetnek. Ugyanakkor jó hír, hogy léteznek olyan eszközök, stratégiák és terápiás utak, amelyek valóban segíthetnek – mind a páciensnek, mind a családtagoknak.

Parkinson-kór és mentális egészség: miért gyakori a depresszió és szorongás?

Sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a Parkinson-kór nemcsak az izmokat és idegeket érinti, hanem az agyban zajló vegyi folyamatokat is. Az egyik legfontosabb ezek közül a dopamin termelésének csökkenése, ami a mozgást, a hangulatot és a motivációt is befolyásolja. Ennek eredményeként a Parkinson-kór és a mentális egészség szorosan összefonódik: a depresszió vagy szorongás nem pusztán a diagnózis miatti lelki megterhelés következménye, hanem valódi, biológiai alapja is lehet.

Ráadásul a hétköznapi nehézségek – például a lassabb mozgás, a bizonytalanság érzése, a függetlenség elvesztése vagy akár a társas kapcsolatok beszűkülése – tovább nehezíthetik a lelki alkalmazkodást. Ezért is fontos, hogy ne csak a testet, hanem a lelket is gondozzuk.

Áttekintve a leggyakoribb pszichés tüneteket, gyakran felmerül:

• Tartós levertség, érdektelenség a korábban örömet adó tevékenységek iránt
• Nehezebb koncentráció, memóriazavar, döntésképtelenség
• Állandó, megmagyarázhatatlan aggodalom vagy félelem, amely a nap nagy részében jelen van
• Álmatlanság, felületes, töredezett alvás
• Fokozott ingerlékenység vagy türelmetlenség, amit a környezet is észrevehet
  
  

Ezek a jelek nemcsak a beteg mindennapjait nehezítik meg, hanem a családtagok, gondozók számára is komoly kihívást jelentenek. Mindezek ellenére a Parkinson-kórhoz kapcsolódó depresszió és szorongás nagyon sok esetben jól kezelhető, csak időben kell felismerni a problémát.

‍

‍

Depresszió, szorongás, Parkinson-kór: mi segíthet a mindennapokban?

A Parkinson-kór és a mentális egészség kéz a kézben járnak, ezért érdemes holisztikusan, vagyis teljes egészében gondolkodni a támogatásról. Első lépésként nem szabad alábecsülni az orvos–beteg kapcsolat erejét. Egy jó neurológus vagy pszichiáter a gyógyszeres kezelés személyre szabás mellett segít abban is, hogy az életmód, a napi szokások és a társas kapcsolatok újraépüljenek.

Sokan tapasztalják, hogy a gyógyszeres kezelés mellett a rendszeres testmozgás, akár napi séta vagy könnyű torna, kifejezetten jótékony hatással van a hangulatra. A mozgás során endorfin szabadul fel, ami az agy természetes „boldogsághormonja”. Ez nemcsak a fizikai erőnlétet, hanem a lelki állóképességet is javítja.

Emellett fontos a napi rutin kialakítása. A megszokott tevékenységek, ismétlődő napirend és a rendszeres alvás hozzájárulnak ahhoz, hogy a Parkinson-kórral élők kevésbé érezzék kiszolgáltatottnak magukat. Az egyszerű, átlátható napok a szorongás és depresszió szintjét is mérsékelhetik.

Érdemes megfontolni a pszichoterápia lehetőségét is. A beszélgetésterápia (kognitív viselkedésterápia, csoportterápia) segít abban, hogy az érzelmeket, aggodalmakat biztonságos keretek között lehessen feldolgozni. Sokan tapasztalják, hogy már az is könnyebbséget ad, ha őszintén elmondhatják félelmeiket valakinek, aki nem a családtagjuk.

Nem elhanyagolhatóak az olyan relaxációs technikák sem, mint a légzőgyakorlatok, a progresszív izomlazítás vagy akár a mindfulness (tudatos jelenlét) alapjai. Ezek rendszeres alkalmazása mérhetően csökkenti a szorongást, javítja az alvás minőségét és segíthet a stressz levezetésében.

• Egyre többen használják a hangulati naplót, amelyben napi szinten lehet követni, mikor jelentkeznek a depressziós vagy szorongásos epizódok. Ez nemcsak az orvosnak segít pontosabb képet kapni, de a beteg is könnyebben felismeri, mikor kell külső segítséget kérni.
  
  
• A családtagok, barátok támogatása felbecsülhetetlen. Fontos, hogy ne forduljon magába a Parkinson-kórral élő személy, és a környezet is elfogadó, segítő hozzáállást mutasson. A közös programok, egy-egy séta vagy beszélgetés is komoly erőt adhat a mindennapokban.
  
  

Mindezeken túl vannak helyzetek, amikor a gyógyszeres vagy pszichoterápiás kezelés önmagában kevésnek bizonyul. Ilyenkor érdemes szociális munkás vagy szakápoló segítségét is kérni, aki rendszeres támogatással, tanácsadással kíséri végig a gyógyulás útját.

‍

‍

Mit tehet a család, ha egyre súlyosabbnak érzékeli a tüneteket?

A Parkinson-kórhoz kapcsolódó depresszió és szorongás könnyen átcsúszhat egy olyan szintre, ahol már a mindennapi élet is akadályozottá válik. Ilyenkor nem elég az otthoni támogatás, szakértő bevonása elengedhetetlen. Ha a páciens visszahúzódik, elutasítja a beszélgetést, vagy úgy tűnik, hogy már semmi sem ad neki örömet, mindenképpen érdemes orvoshoz, pszichológushoz fordulni.

Ha a család tehermentesítésére, ápolásra, rendszeres jelenlétre van szükség, az AVIAN Care tapasztalt szakápolói és gyógytornászai minden nap segítenek – akár napi néhány órában, akár folyamatosan. Nemcsak a fizikai ellátásban, hanem a lelki támogatásban, beszélgetésben, mobilizálásban is ott vagyunk, ahol igazán szükség van ránk.

‍

‍

A Parkinson-kór és a mentális egészség együtt kezelhető

A Parkinson-kór és a mentális egészség közötti kapcsolatról nem szégyen beszéln, sőt: az első lépés a javulás felé, ha valaki segítséget kér. A depresszió és szorongás nem elkerülhetetlen velejárója a Parkinson-kórnak, hanem olyan kihívás, amelyre létezik hatékony válasz, legyen az gyógyszeres, pszichológiai vagy épp családi támogatás.

Ha Ön vagy hozzátartozója nehéznek érzi a lelki terheket, érdemes mielőbb szakemberhez fordulni. Az AVIAN Care csapata ebben is segít: a mindennapi gondozás mellett odafigyelünk a lélek egészségére, mert hisszük, hogy a teljes élethez a test és a lélek harmóniája egyaránt szükséges.

Gyakran felmerülő kérdések a Parkinson-kór mentális tüneteiről és támogatásáról

A Parkinson-kór nemcsak a mozgást, hanem a lelkiállapotot is megviselheti. Sokan bizonytalanok abban, mi számít természetes reakciónak és mikor érdemes segítséget kérni. Az alábbi kérdések és válaszok segítenek eligazodni, miközben gyakorlati kapaszkodót nyújtanak a mindennapokban.

1. Gyakori a depresszió Parkinson-kór esetén?
Igen, a depresszió gyakran megjelenik a Parkinson-kórral élőknél. Ez részben biológiai, részben lelki okokra vezethető vissza, de jó hír, hogy kezelhető és nem kell vele egyedül megküzdeni.

2. Milyen jelek utalnak arra, hogy nem csak rossz hangulat, hanem már komolyabb probléma áll fenn?
Ha tartós a levertség, érdektelenség, visszahúzódás, alvászavar vagy szorongás, érdemes orvossal vagy pszichológussal konzultálni, mert ilyenkor már célzott segítségre lehet szükség.

3. Hogyan segíthet a családtagok támogatása a depresszió vagy szorongás leküzdésében?
A figyelem, beszélgetés, közös programok, türelem és elfogadó hozzáállás mind rengeteget jelenthetnek. A család szerepe kulcsfontosságú abban, hogy a beteg ne érezze magát elszigeteltnek.

4. Milyen terápiás lehetőségek állnak rendelkezésre Parkinson-kórral élők számára a mentális tünetek enyhítésére?
Gyógyszeres kezelés, pszichoterápia, csoportfoglalkozás, mozgásterápia és relaxációs technikák is szóba jöhetnek. Mindig érdemes személyre szabott megoldást keresni szakemberrel együtt.

5. Hogyan segíthetek a hétköznapokban, ha a szerettemnél jelentkezik a depresszió vagy szorongás?

A mindennapokban sokat számít a figyelmes jelenlét. Próbáljon rendszeres közös sétákat, beszélgetéseket, vagy akár apró közös tevékenységeket beiktatni – például együtt főzni, zenét hallgatni vagy egy régi kedvenc filmet megnézni. A dicséret, a türelem és az elfogadó légkör oldja a feszültséget, és segíthet átlendülni a nehezebb napokon. Ha bizonytalan, forduljon szakemberhez, hiszen minden helyzet más, és nem kell egyedül küzdeni a lelki terhekkel.

‍