A szociális gondozó feladatköre rendkívül sokszínű. A szerep rátermett, kedves és türelmes embert kíván. Az alapvető orvosi ellátásán túl szükség lehet a páciensek életvitelének mindennapi teendőiben való segédkezésre, az életmódot érintő tanácsadásra és érzelmi támogatásra is. E sokrétű tevékenység csak valódi jelenléttel és figyelmességgel végezhető. A szociális gondozónak alapszintű egészségügyi szakértelemmel kell rendelkeznie, valamint a hétköznapi teendőkben szerzett jártasságra is szüksége lesz (például bevásárlás, gyógyszerkiváltás, főzés). Emellett pedig természetesen tudnia kell, hogyan bánjon a nehéz helyzetben lévő, kiszolgáltatott embertársaival (ahogyan öltöztetés, etetés vagy fürdetés közben, úgy beszélgetések során ill. érzelmileg nehéz pillanatokban is). Mindezeken túl pedig fontos, hogy hatékonyan kommunikáljon a családtagokkal és más egészségügyi szakemberekkel. Az idős ill. a beteg emberek (megváltozott helyzetükből fakadóan) gyakran különleges bánásmódot igényelnek: gondozóiknak időnként átlagon fölüli érzékenységet és türelmet kell gyakorolniuk. A szociális gondozó ezért alapvetően emberszerető, együttérző képessége pedig igen magasszintű. Így helyt tud állni az összetett és kényelmetlen társas szituációkban is.