Az agy működése szorosan összefügg a folyamatos, akadálytalan vérkeringéssel. Ha ez a véráramlás hirtelen megszakad vagy drasztikusan lelassul, az idegsejtek néhány percen belül elkezdenek elhalni – hiszen oxigén és tápanyag nélkül nem tudnak tovább működni. Ezt a gyors lefolyású, súlyos agyi károsodást nevezzük stroke-nak, vagy közismertebb nevén agyi érkatasztrófának.

Sokan azt gondolják, hogy ez kizárólag idősebbeket érint, pedig egyre gyakoribb, hogy fiatalabbaknál is kialakul. 

Nem véletlenül: az ülő életmód, a stressz, a dohányzás és a kezeletlen betegségek mind hozzájárulhatnak a kockázathoz. 

Éppen ezért lenne fontos, hogy ne csak az orvosok, hanem mi magunk is felismerjük a figyelmeztető jeleket – és tisztában legyünk azzal, hogyan lehet csökkenteni a kialakulás esélyét.

A stroke típusai – nem minden eset ugyanaz

A stroke nem egyetlen, egységes kórkép – többféle folyamat is okozhatja, attól függően, hogy mi zavarja meg az agy vérellátását. Két fő típust különböztetünk meg: az iszkémiás stroke-ot és a vérzéses stroke-ot. Bár kívülről nézve a tünetek sokszor hasonlónak tűnnek, a hátterük és a kezelésük egészen eltérő.

Az iszkémiás stroke

Az iszkémiás típus a leggyakoribb, az esetek nagyjából 80%-át ez teszi ki. Ilyenkor valamilyen akadály – például vérrög, zsíros lerakódás vagy egyéb szűkület – elzárja az agy egyik verőerét. 

Emiatt az adott terület nem kap elegendő oxigént és tápanyagot, az idegsejtek pedig gyorsan károsodni kezdenek. 

A háttérben gyakran érelmeszesedés, szívritmuszavar (például pitvarfibrilláció) vagy kezeletlen magas vérnyomás áll. Előfordulhat az is, hogy a vérrög nem közvetlenül az agyban, hanem például a szívben keletkezik, majd a vérárammal együtt az agyba sodródik, és ott okozza a bajt.

A vérzéses stroke

Ezzel szemben a vérzéses stroke akkor következik be, amikor egy agyi ér megreped, és a vér beszivárog a környező agyszövetbe. 

Ebben az esetben nemcsak az oxigénhiány, hanem maga a kiszabaduló vér által keltett nyomás is súlyos károkat okoz az idegsejtekben. Ez a forma általában váratlanul, drámai tünetekkel indul – gyakori például az erős, villámcsapásszerű fejfájás, amit hányinger, zavartság vagy akár eszméletvesztés is követhet. 

A hátterében sokszor elhanyagolt magas vérnyomás, veleszületett érfejlődési rendellenesség (mint az aneurizma), vagy túlzott véralvadásgátló-hatás áll, különösen, ha a gyógyszer adagolása nem megfelelően van beállítva.

Csendes stroke

A csendes stroke (vagy „néma stroke”) elsőre talán ártalmatlannak hangzik, pedig egyáltalán nem az. Ebben az esetben is agyi infarktus történik: az agy egy kisebb területe nem jut elegendő oxigénhez, és az idegsejtek elpusztulnak. A különbség annyi, hogy a tünetek vagy nagyon enyhék, vagy annyira rövid ideig tartanak, hogy az érintett nem is tulajdonít nekik jelentőséget – vagy egyszerűen nem emlékszik rájuk.

Jellemző lehet például egy-egy múló memóriazavar, enyhe szédülés, koncentrációs nehézség, rövid ideig tartó kézgyengeség vagy egyensúlyvesztés. Ezek a tünetek gyakran „fáradtságnak”, „kis rosszullétnek” tűnnek, és nem kerülnek kivizsgálásra.

Sokan csak évekkel később, egy agyi MRI vagy CT vizsgálat során szembesülnek azzal, hogy korábban már átestek egy vagy több ilyen eseményen. A legnagyobb veszélye ennek a típusnak, hogy növeli a későbbi, nagyobb stroke esélyét, ráadásul úgy, hogy közben nem történik semmilyen beavatkozás vagy életmódváltás.

Ezért is érdemes komolyan venni az olyan jeleket, mint a hirtelen zavartság, átmeneti beszédzavar, vagy rövid időre elhomályosuló látás. Ha ilyet tapasztalunk – akár néhány percig tartó furcsa „kikapcsolásokat” –, érdemes neurológushoz fordulni, és kérni egy koponya MRI-t vagy más képalkotó vizsgálatot. 

A stroke tünetei – hiszen minden perc számít

A stroke egyik legnagyobb veszélye abban rejlik, hogy alattomosan, gyakran teljesen fájdalommentesen támad. Mivel az idegsejtek percek alatt elkezdenek pusztulni, az első órák szó szerint életbevágóan fontosak. 

Éppen ezért nem mindegy, hogy időben felismerjük-e az intő jeleket, és megfelelően reagálunk-e rájuk.

Arc részleges bénulása, elmosódott beszéd

Általában az első figyelmeztető tünet az arc félrehúzódása – főként az egyik oldalon. Emellett jellemző lehet a kar vagy láb hirtelen elgyengülése, zsibbadása, amely szintén csak az egyik oldalt érinti. Szintén gyanúra adhat okot, ha a beszéd hirtelen elmosódik, akadozóvá válik, vagy az illető nem találja a szavakat, furcsán fejezi ki magát. 

És ez még nem minden: előfordulhat hirtelen látásromlás vagy kettőslátás, szédülés, egyensúlyzavar, sőt, szokatlanul erős, „villámcsapásszerű” fejfájás is. A legfontosabb, hogy ezek a tünetek egyik pillanatról a másikra jelentkeznek – ilyenkor tehát azonnal cselekedni kell.

Sokan azért nem cselekszenek időben, mert remélik, hogy elmúlik, vagy másra gyanakodnak. Pedig az agyi károsodás minden elvesztegetett perccel nő. A mentőknek, ha időben érkeznek, lehetőségük van vérhígító kezelést alkalmazni, amely bizonyos esetekben teljesen visszafordíthatja a károsodást. 

Azonban ehhez az első 3–4,5 órán belül kórházba kell kerülni.

Ezért, ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy stroke történt, ne késlekedjünk: azonnal hívjuk a 112-t.

Stroke teszt: a FAST teszt és a BE-FAST életet menthet

A stroke felismerésében az idő kulcsfontosságú – minden perc számít. Éppen ezért jött létre egy egyszerű, mégis hatékony gyorsteszt, amely laikusok számára is könnyen alkalmazható. 

Ez a FAST-teszt, amely négy alapvető tünetre hívja fel a figyelmet: az arcra, a karokra, a beszédre és az időfaktorra.

Az első betű, F (Face – arc) arra utal, hogy kérjük meg az érintettet, hogy mosolyogjon. Ha az arca egyik oldala lecsüng, ferdén húzódik, vagy nem tudja megfelelően megemelni, az féloldali izomgyengeségre utalhat – ami stroke jele lehet.

Ezután jön az A (Arm – kar). Kérjük meg, hogy emelje fel mindkét karját vízszintesen, előre.

Ha az egyik karja lesüllyed, megremeg vagy egyszerűen nem engedelmeskedik, szintén agyi keringési zavar gyanúja merülhet fel.

A harmadik betű, S (Speech – beszéd) azt vizsgálja, hogy tisztán és érthetően tud-e beszélni. Mondassunk el vele egy egyszerű mondatot, például: „Ma szép időnk van.” Ha akadozik, zavarosan vagy érthetetlenül beszél, az már önmagában is riasztó jel lehet.

Végül jön a T (Time – idő). Ha az előző három közül bármelyik tünetet tapasztaljuk, azonnal hívjunk mentőt – Magyarországon a 112-es számot.

Mi az a BE‑FAST, és miért érdemes ismerni?

Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szakemberek kiegészítették a hagyományos FAST-tesztet két további szemponttal.

Így született meg a BE‑FAST, amely még pontosabbá teszi a stroke korai felismerését – különösen azokban az esetekben, amikor a tünetek nem klasszikus formában jelentkeznek.

Az első új elem a B (Balance – egyensúly). Figyeljük meg, hogy az érintett nem küzd-e hirtelen fellépő szédüléssel, instabil járással, vagy furcsa mozgáskoordinációval – például kapaszkodik, oldalra dől, vagy bizonytalanul lépked.

A második új elem pedig az E (Eyes – szemek), amely a látászavarokra hívja fel a figyelmet. Ha valaki hirtelen homályosan lát, kettőslátás jelentkezik, vagy részlegesen elveszíti a látását az egyik szemére, az is stroke jele lehet. 

A BE‑FAST előnye, hogy a klasszikus tüneteken túl az egyensúly- és látásproblémákat is figyelembe veszi, így jóval több stroke-gyanús esetet képes időben azonosítani. Míg a FAST az esetek körülbelül 85–86%-át fedi le, a BE‑FAST segítségével ez az arány akár 95%-ra is emelkedhet.

Rizikófaktorok – kik vannak veszélyben?

A stroke rizikófaktorai részben befolyásolhatók, részben nem. Az életkor, a nem (férfiaknál gyakrabban fordul elő), valamint a genetikai hajlam adottság. Ugyanakkor a legtöbb kockázati tényezőre igenis van ráhatásunk.

A tartósan magas vérnyomás a legnagyobb ellenség, hiszen folyamatos nyomás alatt tartja az érfalat, elősegítve a meszesedést és a repedést. A cukorbetegség szintén rontja az érfalak rugalmasságát, és megnöveli az érelzáródás esélyét. A magas koleszterinszint, a dohányzás, a mozgáshiány és az elhízás mind hozzájárulnak az érelmeszesedéshez. Az ülő életmód és a rendszertelen étkezés mellett a krónikus stressz is fokozza a stroke kockázatát – ez utóbbi a vérnyomás emelkedésén és a szívritmus zavarain keresztül hat.

A megelőzés tehát nem feltétlenül gyógyszer kérdése. Már azzal is sokat tehetünk magunkért, ha napi 30 perc sétát beiktatunk, igyekszünk kevésbé sósan és zsírosan étkezni, és rendszeresen ellenőriztetjük a vérnyomásunkat. Ha tudjuk, hogy magasabb a kockázat – például mert a családban már előfordult stroke –, érdemes akár fiatalabb korban is részt venni szűrővizsgálatokon. A háziorvosoknál elérhető alapvizsgálatok (vérnyomás, koleszterinszint, vércukor) már sokat elárulnak az érrendszerünk állapotáról.

A stroke megelőzése

Sokan úgy gondolják, hogy a stroke megelőzéséhez drága vizsgálatokra és időigényes orvosi körökre van szükség. 

Pedig már otthon, saját magunk is sokat tehetünk azért, hogy időben észrevegyük a problémákat – különösen, ha már van a családban érintett vagy magas rizikófaktorral élünk.

Az egyik legfontosabb lépés a rendszeres vérnyomásmérés. Egy egyszerű, automata mandzsettás vérnyomásmérő nem kerül vagyonokba, és pár naponta elvégzett mérések alapján már láthatjuk, ha valami eltér a megszokottól. 

Érdemes mindig ugyanabban az időpontban mérni, ülő helyzetben, pihent állapotban, és a mért értékeket feljegyezni. Ha a vérnyomás gyakran 140/90 Hgmm felett van, mindenképp érdemes felkeresni a háziorvost.

Egyre többen használnak okosórát, ami képes pulzust, alvást, sőt bizonyos modellek már EKG-t is mérnek. Habár nem helyettesítik a szakorvosi vizsgálatot, figyelmeztető jelként jól működhetnek. Amennyiben pedig a készülék gyakori szívritmuszavart vagy kiugró pulzust jelez, nem szabad legyinteni rá.

A háziorvosi rendelők többségében kérhető laborvizsgálat, ami kimutatja a vércukorszintet, a koleszterinszintet, valamint egyéb érrendszeri rizikófaktorokat. Ezek évente egyszer javasoltak, de ha valakinél már volt magasabb érték, érdemes gyakrabban ellenőriztetni.

Sokan nem gondolnák, de a megfelelő folyadékbevitel is szerepet játszik az agyi érkatasztrófa megelőzésében. Ha huzamosabb ideig nem iszunk eleget, a vér besűrűsödhet, ami megkönnyítheti a vérrögképződést – különösen idősebbeknél, nyári melegben vagy intenzív fizikai terhelés után. 

Érdemes tehát naponta legalább 1,5–2 liter vizet inni, és figyelni arra is, hogy a kávé vagy az alkohol vízhajtó hatású lehet, így azok nem számítanak bele a napi folyadékbevitelbe. Ez a látszólag apró szokás hosszú távon sokat segíthet a keringési rendszerünk egészségének megőrzésében.

És bár banálisan hangzik, a helyes testtartás, a mozgás beiktatása a napirendbe, vagy épp a napi stressz-szint csökkentése mind hozzájárul ahhoz, hogy az érrendszer hosszú távon egészséges maradjon. Amennyiben valaki irodai munkát végez, a napi 8–10 óra ülés miatt hajlamosabb lehet a keringési problémákra. Egy-egy nyújtózás, rövid séta az épület körül vagy biciklizés hazafelé nemcsak a lábainkat, de az agyunkat is „karbantartja”.

A stroke utáni élet – gyógyulás lépésről lépésre

A stroke utáni felépülés mindenkinél más tempóban és formában zajlik, attól függően, melyik agyterület sérült, és milyen gyorsan indult meg az ellátás. 

Az első napokban az orvosi stabilizálás a cél, de utána kulcsszerepet kap a rehabilitáció.

A legtöbb esetben szükség van intenzív mozgásterápiára, gyógytornára: a gyógytornász segít újra aktiválni az izmokat, visszatanítani az elveszett mozgásmintákat. 

Amennyiben a beszéd is sérült, logopédusra lesz szükség, aki segít a hangképzés, beszédértés vagy nyelés újratanulásában. 

Természetesen nem csupán a test, a lélek is sérülhet: sokan érzik magukat kiszolgáltatottnak, elveszettnek – épp ezért a pszichés támogatás legalább annyira fontos, mint a fizikai.

Összegzés – a stroke nem vár

A stroke nem válogat: bárkit utolérhet, aki hajlamosító tényezőkkel él együtt, vagy nem veszi komolyan az intő jeleket. Ugyanakkor nem kell passzív áldozatként szemlélnünk – tudatos életmóddal, rendszeres ellenőrzésekkel és a tünetek ismeretével sok esetben megelőzhető vagy enyhébb lefolyásúvá tehető. Nem az a cél, hogy pánikoljunk – inkább az, hogy észrevegyük a testünk jelzéseit, és időben cselekedjünk.

Stroke után a gyógyulás nem ér véget a kórházban. A felépüléshez idő, türelem és megbízható segítség kell – különösen, ha a hozzátartozó önállóan már nem képes ellátni magát. 

Az AVIAN Care szakértő csapata otthon is biztosítja azt a gondoskodást és szakszerű felügyeletet, amelyre ilyenkor valóban szükség van.

Ha fontos Önnek, hogy szerette biztonságban és méltó körülmények között épülhessen fel, keressen minket bizalommal Budapest és Budaörs területén.