Az elmúlt években egyre többen érdeklődnek a táplálkozás és demencia összefüggései iránt, hiszen nemcsak az idősek, hanem a hozzátartozók is szeretnék tudni, mit tehetnek a szellemi leépülés megelőzéséért vagy lassításáért. 

Bár a demencia kialakulásában számos tényező játszik szerepet, az utóbbi évek kutatásai egyértelműen igazolták, hogy az étrend, vagyis az, amit nap mint nap elfogyasztunk, jelentős hatással van az agy egészségére.

Sokan talán nem gondolnák, de a hétköznapi döntéseink – például, hogy reggelire fehér kenyeret vagy teljes kiőrlésű pékárut választunk – hosszú távon is éreztethetik a hatásukat. Nem mindegy tehát, mi kerül a tányérunkra, különösen akkor, ha a családban már előfordult demencia, vagy mi magunk is veszélyeztetettek vagyunk.

‍

‍

Hogyan befolyásolja a táplálkozás a demencia kialakulását?

Az utóbbi évek tudományos eredményei alapján ma már nem kérdés, hogy a táplálkozás szerepet játszik a demencia kockázatának alakulásában. 

A megfelelő étrend nem csupán a test, hanem az agy egészségének is alapja, miközben egyes tápanyagok, vagy éppen azok hiánya, gyorsíthatják a szellemi hanyatlást. Ezen a ponton érdemes néhány összefüggést kiemelni, amelyekre a kutatások rendre rávilágítanak:

• Az omega-3 zsírsavakban gazdag ételek (pl. tengeri halak, diófélék, lenmag) fogyasztása csökkentheti a demencia előfordulásának esélyét, mivel ezek az anyagok védik az idegsejteket a károsodástól.
  
  
• A zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek rendszeres fogyasztása jótékony hatással van az agyi keringésre, továbbá rengeteg antioxidánst tartalmaznak, amelyek segítenek leküzdeni a sejtkárosító szabad gyököket.
  
  
• A finomított cukrok és a magas telített zsírtartalmú ételek (pl. zsíros húsok, készételek) túlzott fogyasztása összefüggésbe hozható a memóriaromlással, mivel elősegítik a gyulladásos folyamatokat az agyban.
  
  

Ezek az összefüggések nemcsak elméletben fontosak: egy kiegyensúlyozott étrend bevezetése akár már néhány hónap alatt érezhető változást hozhat a közérzetben és a szellemi teljesítményben is. 

Ugyanakkor azt is érdemes hangsúlyozni, hogy a demencia nem kizárólag az étrenden múlik – a genetika, az életkor, a szív- és érrendszeri betegségek jelenléte, illetve az életmód más elemei (pl. mozgás, alvásminőség) szintén befolyásolják a kockázatot.

‍

‍

‍

Milyen ételek támogatják, és melyek veszélyeztetik az agy egészségét?

Az alábbiakban egy táblázat segítségével összefoglaltuk azt, hogy mely ételek segíthetnek a demencia megelőzésében, és melyek azok, amelyek épp ellenkezőleg, növelhetik a szellemi hanyatlás esélyét.

‍

‍

A táblázatból jól látszik, hogy az agybarát étrend nem feltétlenül jelent különleges hozzávalókat: elég, ha a magyar konyhában is megtalálható alapanyagokból okosan válogatunk. Természetesen, nem mindenki tud egyik napról a másikra teljesen új szokásokat bevezetni, de már kisebb változtatásokkal is elindulhatunk a jó irányba.

‍

‍

Mely táplálkozási irányzatok előnyösek demencia esetén?

Sokan felteszik a kérdést: létezik olyan étrend, amely kifejezetten segít megelőzni a demencia kialakulását? Bár csodadiéta önmagában nem létezik, bizonyos táplálkozási irányzatokról egyértelműen bebizonyosodott, hogy pozitív hatással vannak a szellemi frissességre. 

A mediterrán diéta például elsősorban zöldségek, gyümölcsök, olívaolaj, hal és teljes kiőrlésű gabonák fogyasztására épít, míg a vörös húsokat és az édességeket visszafogja.

Egy másik, egyre népszerűbb étrend az úgynevezett MIND-diéta (Mediterrán–DASH Intervention for Neurodegenerative Delay), amely a mediterrán és a magas vérnyomást csökkentő DASH diéta elemeit ötvözi. 

Ez a táplálkozási minta kifejezetten a demencia megelőzésére lett kidolgozva, és a kutatások szerint jelentősen csökkentheti az időskori memóriaromlás kockázatát.

Fontos megjegyezni, hogy bármelyik irányzat mellett is döntünk, törekedjünk arra, hogy minél többféle friss alapanyagot beépíteni az étrendbe, és ne feledkezzünk meg a folyadékpótlásról sem, hiszen a dehidratáció szintén ronthatja a szellemi teljesítményt.

Tanácsok a mindennapokra

Az elméleti ismeretek mit sem érnek, ha nem tudjuk őket a hétköznapokban is alkalmazni. Érdemes tehát néhány könnyen megvalósítható, mégis hatásos tippet megfontolni, amelyek segíthetnek megelőzni, vagy lassítani a demencia kialakulását:

• Ha lehetőségünk van rá, próbáljunk hetente legalább két-három alkalommal tengeri halat fogyasztani, de a hazai busa vagy pisztráng is jó választás lehet.
  
  
• A reggelihez válasszunk teljes kiőrlésű kenyeret vagy zabkását, melyeket friss gyümölcsökkel, dióval egészíthetünk ki.
  
  
• Figyeljünk oda a folyadékfogyasztásra: a napi két liter víz mellett a zöld tea vagy a frissen facsart gyümölcslé is jó választás, utóbbi mértékkel fogyasztva.
  
  
• Kerüljük a túlzott sóbevitelt és a feldolgozott, félkész ételeket, mivel ezek gyorsan megemelik a vérnyomást és növelik a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ami a demencia egyik fontos rizikófaktora.
  
  

Az sem baj, ha valaki nem tud vagy nem szeret divatosabbnak vélt hozzávalókat fogyasztani: az egyszerű, magyar konyhában is rengeteg lehetőség rejlik. A lencse, a bab, a káposzta, a sütőtök vagy éppen a cékla mind-mind kitűnő forrása a szervezet és az agy számára fontos tápanyagoknak.

‍

Milyen táplálkozási hibák gyorsíthatják a demencia folyamatát?

Bár az egészséges étrend fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, érdemes kitérni azokra a szokásokra is, amelyek sajnos elősegíthetik a demencia kialakulását. 

Az erősen feldolgozott élelmiszerek, az állandó cukorfogyasztás, a zsíros, olajban sült ételek, valamint az üdítőitalok rendszeres fogyasztása mind-mind olyan tényező, amely hosszú távon kedvezőtlenül befolyásolja az agy működését.

Gyakori hiba, hogy idősebb korban az étvágy csökkenésével sokan hajlamosak elhanyagolni az étkezéseket, emiatt pedig a szükséges vitamin- és ásványianyag-bevitel elmarad. Ez különösen igaz lehet demenciával élők esetében, akiknél az önálló táplálkozás vagy a megfelelő mennyiségű étel elfogyasztása is problémát okozhat.

A hozzátartozók, gondozók részéről érdemes ezért odafigyelni arra, hogy a demenciával élő idős emberek rendszeresen, változatosan és kiegyensúlyozottan táplálkozzanak. A kisebb, gyakori étkezések, a látványos, színes tálalás, valamint a közös étkezések mind segíthetik az étvágyat és javíthatják a táplálkozási szokásokat.

‍

Néhány szóval a táplálkozásról és a demenciáról

Összefoglalva elmondható, hogy a táplálkozás és demencia közötti kapcsolat mára tudományosan is bizonyított. Bár egyetlen diéta sem képes teljesen megelőzni a szellemi hanyatlást, a megfelelő étrenddel sokat tehetünk azért, hogy agyunk minél tovább frissebb maradjon. 

Amennyiben tudatosan odafigyelünk az alapanyagok minőségére, a változatosságra és a folyadékbevitelre, máris sokat tettünk a megelőzésért – vagy a már meglévő tünetek lassításáért.

‍