Ahogy idősödünk, egyre gyakrabban merül fel a kérdés: vajon mit tehetünk azért, hogy szellemileg is frissek maradjunk? A demencia ma már nemcsak az egészségügyi rendszert, hanem sok családot is érintő valóság – a legtöbben személyes tapasztalatból tudják, milyen fájdalmas látni egy hozzátartozót, ahogy fokozatosan elveszíti önmagát. A demencia rizikófaktorainak ismerete és a megelőzés lehetőségeinek tudatosítása ezért kulcsfontosságú – nemcsak időskorban, hanem már jóval korábban is.

A demencia rizikófaktorok sokrétűek; és nem mindenre van ráhatásunk

A demencia nem egyetlen betegséget jelent, hanem egy összefoglaló kifejezés, amely a kognitív képességek – például a memória, a gondolkodás, a nyelvhasználat – fokozatos hanyatlását írja le. A legismertebb típusa az Alzheimer-kór, de más formák is léteznek, például a vaszkuláris demencia, amely az agyi erek károsodásával függ össze.

A kialakulás hátterében sokféle tényező állhat. Egy részük örökletes, mások viszont megelőzhetők, vagy legalábbis mérsékelhetők. Éppen ezért fontos különbséget tenni a befolyásolható és a nem befolyásolható kockázatok között.

Nem befolyásolható tényezők

• Életkor: A demencia kialakulásának esélye a korral nő. A 65 év felettiek körében már számottevő az érintettség.
  
  
• Genetikai hajlam: Ha a családban már előfordult Alzheimer-kór vagy más típusú demencia, az növelheti a kockázatot.
  
  
• Női nem: A nők esetében valamivel nagyobb az előfordulási arány, amit részben a hosszabb élettartam is magyaráz.
  
  

Ezeket önmagukban nem tudjuk kiküszöbölni, de az alábbi tényezőkön már annál inkább tudunk változtatni.

‍

‍

Befolyásolható demencia rizikófaktorok és a megelőzés lehetőségei

A kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a demencia megelőzésének lehetősége már jóval a tünetek megjelenése előtt elkezdődik. A következő pontok nemcsak elméletiek: gyakorlati életmódbeli döntések, amelyek hosszú távon védő hatással bírhatnak.

• Magas vérnyomás és érrendszeri problémák: A kezeletlen hipertónia évek alatt roncsolhatja az agyi ereket. Érdemes rendszeresen ellenőrizni a vérnyomást, és szükség esetén gyógyszerrel vagy életmódváltással beállítani.
  
  
• Cukorbetegség: A 2-es típusú diabétesz szoros összefüggést mutat a demencia bizonyos formáival. Az optimális vércukorszint megtartása nemcsak a szövődmények, hanem az agyi leépülés ellen is védelmet nyújthat.
  
  
• Mozgáshiány: A rendszeres, heti több alkalommal végzett mozgás – akár séta, kerékpározás vagy úszás – javítja az agy vérellátását, és csökkenti a neurodegeneratív folyamatok kockázatát.
  
  
• Dohányzás és túlzott alkoholfogyasztás: Mindkettő hosszú távon érszűkületet, agyi oxigénhiányt és idegrendszeri károsodást okozhat. Leszokni nemcsak a tüdő, hanem az agy miatt is érdemes.
  
  
• Alvászavarok: A tartósan rossz alvásminőség – például kezeletlen alvási apnoe – gátolja az agy regenerálódását, és elősegíti a plakkok kialakulását, amelyek szerepet játszanak az Alzheimer-kórban.
  
  
• Társas izoláció: A magányosság nemcsak lelki teher, hanem bizonyítottan fokozza a demencia kialakulásának esélyét is. A társas kapcsolatok fenntartása, közösségi tevékenységek, napi szintű kommunikáció idős korban is fontos.
  
  

Mire érdemes külön figyelni a mindennapokban?

Bár nem lehet mindent megelőzni, sok apró döntés összeadódik. Ha például valaki hajlamos arra, hogy magas vérnyomással éljen együtt anélkül, hogy rendszeresen mérné, könnyen alábecsülheti a helyzet súlyosságát. Ugyanígy, ha egy idős hozzátartozó egyre kevésbé vesz részt a beszélgetésekben, visszahúzódik, vagy gyakran elfelejti a neveket, fontos, hogy ne legyintsünk rá „időskori szelepként”.

A korai felismerés és a megelőzés kéz a kézben jár. Érdemes például figyelni a következőkre:

• rendszeres vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzés,
• napi 30 perc könnyű testmozgás,
• heti több alkalommal végzett agytorna (pl. olvasás, keresztrejtvény),
• egészséges, mediterrán típusú étrend,
• rendszeres társas érintkezés, legyen az család, szomszéd vagy baráti kör.
  
  

A demencia kockázatát nem varázsszerek vagy csodamódszerek csökkentik, hanem a mindennapi odafigyelés. Éppen ezért nem érdemes megvárni, míg komolyabb tünetek jelentkeznek.

Összegzés

Sokan úgy gondolják, hogy a demencia elkerülhetetlen része az öregedésnek – pedig ez nem igaz. Bár teljes védelmet senki sem garantálhat, a demencia rizikófaktorai jó részt befolyásolhatók. Ez különösen fontos azok számára, akik családjukban már láttak hasonló betegséggel küzdő hozzátartozót.

A megelőzés nem egy külön projekt, hanem a mindennapi élet része: mozgás, társas kapcsolatok, alvás, odafigyelés – ezek együtt lassíthatják az agyi leépülés folyamatát. És bár az eredmény nem azonnal látszik, hosszú távon sokat számít: nemcsak az évek számát, hanem azok minőségét is meghatározza.

Gyakran ismételt kérdések a demencia megelőzéséről

Mi a demencia leggyakoribb oka?
A demencia leggyakoribb oka az Alzheimer-kór, de más típusok is léteznek, például a vaszkuláris demencia, amely az agyi erek károsodásához köthető. A pontos ok gyakran több tényező együttes hatásából adódik.

Melyek a legfontosabb demencia rizikófaktorok?
A fő rizikófaktorok közé tartozik az életkor, a genetikai hajlam, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a mozgáshiány, a dohányzás, az alvászavarok és a társas izoláció. Ezek közül több megelőzhető vagy mérsékelhető.

Hogyan lehet csökkenteni a demencia kialakulásának kockázatát?
A rendszeres testmozgás, a vérnyomás- és vércukorszint ellenőrzése, a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a szellemi aktivitás fenntartása és a társas kapcsolatok ápolása mind segíthetnek a demencia megelőzésében.

Létezik gyógyszeres megelőzés demencia ellen?
Jelenleg nincs olyan gyógyszer, amely biztosan megelőzné a demenciát. A hangsúly az életmódbeli tényezőkön van, amelyek hosszú távon csökkenthetik a kockázatot.

Mikor érdemes elkezdeni a demencia megelőzését?
Minél előbb, annál jobb. A demencia megelőzése nem idős korban kezdődik, hanem már a középkorú éveinkben, amikor a legtöbb befolyásolható rizikófaktor kordában tartható.