A Parkinson-kór egy lassan romló, az idegrendszert érintő mozgászavar, amely mára világszerte, így Magyarországon is egyre több embert érint. Bár sokan még mindig az időskorhoz kötik, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tünetek gyakran már 50 év körül jelentkeznek. 

Ha a hazai előfordulást és a vonatkozó statisztikákat nézzük, egyértelművé válik, hogy ez nem csupán egyéni szinten jelent kihívást, hanem társadalmi szempontból is komoly jelentősége van.

Parkinson statisztika: mit mutatnak a hazai számok?

A legfrissebb hazai adatok alapján Magyarországon körülbelül 20 000–30 000 diagnosztizált Parkinson-beteg él. Ez azt jelenti, hogy 100–200 emberből egy érintett, ha az ország teljes lakosságához viszonyítjuk. 

A prevalencia, vagyis a már meglévő esetek gyakorisága 100–200 fő 100 000 lakosra vetítve, de a 60 év feletti korosztályban ez az arány eléri az 1%-ot, vagyis minden századik idős ember él a betegséggel.

A 2010 és 2012 közötti becslések szerint évente kb. 45–53 új Parkinson-esetet regisztrálnak 100 000 lakosonként, ami évi nagyjából 4000–5000 új diagnózist jelent országos szinten. Ez a mutató, az úgynevezett incidencia, segít megérteni, mennyire gyorsan növekszik az érintettek száma – és azt is, hogy miért van egyre nagyobb szükség jól szervezett ellátásra.

A számok mögött azonban nem csak diagnózisok állnak. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy a betegség gyakran későn kerül felismerésre, részben azért, mert a kezdeti tünetek – például enyhe remegés, lassabb mozgás vagy arcmimika csökkenése – nem minden esetben tűnnek fel sem a páciensnek, sem a családnak. 

Így valószínűsíthető, hogy a valódi betegszám ennél is magasabb lehet.

Milyen társadalmi tényezők befolyásolják a Parkinson magyarországi gyakoriságát?

A hazai Parkinson statisztikák értelmezéséhez fontos megérteni, milyen demográfiai és egészségügyi folyamatok állnak a háttérben. 

Magyarországon – hasonlóan más európai országokhoz – az idősek aránya folyamatosan nő, ami egyúttal azt is jelenti, hogy a Parkinson-kórral élők száma is emelkedni fog. Szakértői becslések szerint 2040-re akár meg is duplázódhat a betegek száma, különösen, ha figyelembe vesszük a várható élettartam növekedését és a pontosabb diagnosztikai lehetőségeket.

Egy másik fontos tényező a nemek közötti különbség: hazánkban a férfiak körében körülbelül 1,5-szer gyakrabban fordul elő Parkinson-kór, mint nőknél. A háttérben valószínűleg biológiai és hormonális különbségek, illetve életmódbeli tényezők állnak, de a pontos okok feltárása ma is kutatás tárgya.

Azt is érdemes kiemelni, hogy a Parkinson-kór nem kizárólag mozgásszervi problémákkal jár. A betegek jelentős része nem-motoros tüneteket is tapasztal – ilyen például a depresszió, az alvászavar, a székrekedés vagy a memória romlása. 

Ezek gyakran már a mozgásos panaszok előtt jelentkeznek, és komolyan befolyásolják az életminőséget. A statisztikák szerint a páciensek közel fele ilyen nem-motoros tünetekkel is együtt él.

Egyéni szinten talán az egyik legfontosabb dolog, hogy ne legyintsünk a jelekre. Ha valakinél furcsa mozdulatokat, remegő kezet, vagy az arckifejezések elszegényedését vesszük észre – akár saját magunkon, akár hozzátartozón –, érdemes minél hamarabb neurológushoz fordulni. 

A Parkinson-kór ugyanis annál jobban kezelhető, minél korábban kezdődik a terápia. Ez nemcsak gyógyszert jelent, hanem sok esetben mozgásterápiát is: gyógytorna, rendszeres séta, akár úszás is sokat számíthat abban, hogy az érintett minél tovább megőrizze önállóságát és jó életminőségét. 

A tapasztalat azt mutatja, hogy a rendszeres testmozgás képes lassítani a tünetek súlyosbodását – éppen ezért nem érdemes halogatni az életmódváltást sem.

Mit mutat a jövő?

A hazai népesség korösszetételét és az élettartam fokozatos növekedését figyelembe véve gyakorlatilag biztosra vehető, hogy a Parkinson-kórral élők száma itthon is tovább fog emelkedni. Míg jelenleg a 65 év felettieknél már meghaladja a 150–200 főt 100 000 lakosra vetítve, a következő évtizedekben ez az arány még markánsabbá válhat. 

A szakmai előrejelzések szerint 2040-re akár 50–60 ezer ember is élhet ezzel a mozgászavart okozó idegrendszeri betegséggel Magyarországon – főként akkor, ha nem történik előrelépés a korai felismerés és az egészségmegőrzés terén.

Bár a Parkinson-kór kialakulását teljes bizonyossággal ma még nem lehet megelőzni, több olyan tényező is ismert, amelyek csökkenthetik a kockázatot. 

A rendszeres, mérsékelt intenzitású mozgás – például séta, úszás vagy kerékpározás – nemcsak az általános egészségi állapotot javítja, hanem a kutatások szerint a Parkinson kialakulásának esélyét is mérsékelheti. 

Ugyanígy érdemes figyelmet fordítani az étrendre is: a zöldségekben, gyümölcsökben és antioxidánsokban bővelkedő, úgynevezett mediterrán típusú táplálkozás védő hatásúnak tűnik. Emellett a dohányzás elkerülése, valamint a szív- és érrendszeri betegségek prevenciója is fontos szerepet játszhat a kockázat minimalizálásában. Mindez azt jelenti, hogy bár maga a betegség nem küszöbölhető ki teljes mértékben, mégis sokat tehetünk azért, hogy késleltessük a megjelenését, vagy csökkentsük a lefolyásának súlyosságát.

Összegzés

A Parkinson-kór jelenlegi hazai előfordulása 100–200 fő közé tehető százezer lakosonként, de a 60 év feletti korosztályban ez az arány már meghaladja az 1%-ot. Évente nagyjából 4000–5000 új esetet regisztrálnak, és mivel Magyarországon is folyamatosan nő az idősek aránya, ez a tendencia valószínűleg a jövőben is folytatódni fog.

Bár pontos országos adatbázis még nem áll rendelkezésre, a hazai kutatások és szakmai tapasztalatok így is világosan jelzik: a Parkinson-kór nem csupán egyéneket, hanem családokat és egész közösségeket érintő egészségügyi kihívás. 

Az életminőséget hosszú távon befolyásoló, fokozatosan romló neurológiai állapot kezelése időben megkezdve javíthatja a beteg kilátásait – ehhez azonban korai felismerésre, jól szervezett gondozásra és megfelelő támogatásra van szükség.

Ha szeretné biztos kezekben tudni Parkinson-kórral élő hozzátartozóját, bízza a gondoskodást az AVIAN Care tapasztalt csapatára! Szolgáltatásaink a napi 1 órás látogatástól egészen a 24 órás otthonápolásig terjednek, így minden élethelyzetre tudunk megoldást kínálni – Budapesten és Budaörsön egyaránt.

Segítünk abban, hogy szerette biztonságban, méltósággal és szeretetteljes légkörben élhessen – akár mozgásában korlátozott, akár súlyosabb állapotban van.

‍