A stroke sokféleképpen változtathatja meg az ember életét, de talán az egyik legnehezebben feldolgozható következmény a beszédképesség elvesztése vagy zavara.

Amikor valakinél az afázia stroke után jelentkezik, az egész családnak újra kell tanulnia a hétköznapi kommunikációt. 

Nem csak arról van szó, hogy eltűnnek a szavak: gyakran a megértés, az írás vagy akár az olvasás is nehezebbé válik. Ez nemcsak a beteget, hanem a hozzátartozókat is komoly próbatétel elé állítja.

Mi történik az agyban, ha afázia alakul ki stroke után?

Ha egy stroke érinti azokat az agyterületeket, amelyek a nyelvhasználatért felelnek, kialakulhat a beszédzavar. 

A leggyakoribb, hogy a beteg elveszíti a folyékony beszéd képességét, vagy hirtelen nehezebben találja meg a megfelelő kifejezéseket. 

A stroke következtében fellépő afázia sokszor együtt jár azzal, hogy az érintett személy nehezen érti meg a hozzá intézett mondatokat, vagy akár teljesen más szavakat használ, mint amit szeretne.

Jellemző, hogy a beszédzavar stroke után fokozatosan derül ki: az első napokban, hetekben akár csak apró zavarok jelentkeznek, például nehezebb kimondani egyes szavakat vagy mondatokat alkotni, később viszont ezek a problémák akár tartóssá is válhatnak.

Az afáziának több típusa létezik. Van, aki inkább csak szókeresési gondokkal küzd, másnál a teljes beszédkészség is sérülhet. 

Előfordulhat, hogy a beteg folyékonyan, de érthetetlenül beszél, vagy egyáltalán nem tud válaszolni a legegyszerűbb kérdésekre sem. Ezek mind a kommunikáció afáziával együtt járó tipikus tünetei.

Milyen formákban jelentkezhet beszédzavar stroke után?

A beszédzavar stroke után egészen eltérő formákat ölthet attól függően, hogy pontosan melyik agyterület sérült. 

A beszédzavar stroke esetén több formában is jelentkezhet – van, aki egyáltalán nem tud megszólalni, más csak nehezen formál szavakat, megint másnál pedig a szavak összekeverednek vagy értelmetlenné válnak.

De nézzük is meg pontosan, melyek ezek:

• Expresszív (motoros) afázia: az érintett megérti, amit mondanak neki, de nehezére esik beszélni, szavakat formálni.
  
  
• Receptív (szenzoros) afázia: a beszéd folyamatos, akár bőbeszédű is lehet, de a szavak, mondatok sokszor értelmetlenek, és a beteg nehezen érti meg mások beszédét.
  
  
• Globális afázia: a beszédkészség és a megértés is súlyosan károsodik.
  
  

Gyakran a hozzátartozók először csak azt veszik észre, hogy a megszokott, hétköznapi kommunikáció már nem megy gördülékenyen. Ilyenkor a beteg néha a legegyszerűbb mondatokkal is küzd, vagy váratlanul elakad, nem jut eszébe egy kifejezés. 

Az is előfordul, hogy a beszédzavar miatt a személy elveszíti a türelmét, dühös vagy csalódott lesz. Ilyen helyzetekben a legfontosabb, hogy mindenki emlékezzen: a gondolatok, érzések megmaradnak, csak a kifejezés nehezebb.

‍

‍

Kommunikáció afáziával: hogyan segíthet egy családtag?

Nincs két egyforma eset, de van néhány általános tapasztalat, ami segíthet a mindennapokban. Legelőször is: érdemes tudni, hogy a beteg értelmi képességeit a beszédzavar önmagában nem befolyásolja. A személyiség ugyanaz marad, csak a kifejezés útja szűkül le.

Ha egy családban valakinél az afázia stroke után jelentkezik, néhány apró változtatással, sok türelemmel és rengeteg odafigyeléssel lehet a legjobb eredményeket elérni. 

A következő tippek sokszor bizonyulnak hasznosnak:

• Fontos, hogy mindig lassan, tisztán, érthetően beszéljünk, és lehetőleg szemből nézzünk a betegre.
  
  
• Rövid, egyszerű mondatokkal adjunk információt, ne bonyolítsuk a mondanivalót feleslegesen.
  
  
• Használjunk gesztusokat, arckifejezést, mutassunk rá tárgyakra – ez megkönnyíti a megértést, ha a beszéd önmagában kevésnek bizonyul.
  
  
• Mindig adjunk időt a válaszadásra, ne sürgessük vagy szakítsuk félbe a beteget.
  
  
• Ha szükséges, segíthetünk rajzolni, írni, vagy akár mobilos applikációkat is kipróbálhatunk, amelyek egyszerűsítik az üzenetváltást.
  
  

A mindennapok során sokszor apró segédeszközök is jól jöhetnek: rajztábla, képeslapok, jegyzetfüzet vagy digitális kütyük – minden, amivel egyszerűbben lehet kifejezni a gondolatokat. 

Nem kell rögtön bonyolult rendszerekre gondolni, egy-egy egyszerű eszköz is sokat segíthet abban, hogy a kommunikáció afáziával gördülékenyebb legyen.

Segítő eszközök és módszerek, amik jól működhetnek afáziás betegnél:

Az eszközök kiválasztásában érdemes a beteggel együtt kísérletezni – mindenkinél más válik be igazán. A legfontosabb, hogy a sikerélményt közösen éljék át, hiszen ez nagyban hozzájárul a gyógyuláshoz is.

Mire épül az afázia kezelés? Hogyan lehet javítani a helyzeten?

Az afázia kezelés akkor a leghatékonyabb, ha minél előbb megkezdődik, és a családtagok is aktívan részt vesznek benne. A kezelési folyamatban leggyakrabban logopédus, neurológus, sőt sokszor pszichológus is segít. Az első hetekben a beszédképesség részben magától is javulhat, de a tartós fejlődéshez elengedhetetlen a rendszeres gyakorlás.

A terápia általában több lépcsőből áll:

• Logopédiai fejlesztés: személyre szabott szógyakorlatok, mondatépítés, ismétlős feladatok segítik, hogy a beteg újra rátaláljon a szavakra.
  
  
• Kognitív tréning: memória, figyelem, gondolkodás fejlesztése, hiszen ezek a képességek is gyakran sérülnek a stroke során.
  
  
• Otthoni gyakorlás: a legjobb eredményt akkor lehet elérni, ha a hozzátartozók a mindennapokban is támogatják a beteget. Ez lehet akár egy közös séta, főzés vagy akár játékos szókereső feladat.
  
  

Érdemes megemlíteni, hogy az afázia kezelés során nagy szerepe van az állandó bátorításnak. Minden új szó, kimondott mondat, vagy sikeres kommunikációs helyzet önbizalmat ad a betegnek, ami újabb lendületet ad a továbblépéshez.

Mire számíthat a család, ha afáziás beteg van a környezetében?

Nehéz előre megjósolni, mennyi idő alatt javul a beszédzavar stroke után. Vannak, akik néhány hónap után jelentős fejlődést mutatnak, míg másoknál hosszabb folyamat a gyógyulás. Az viszont biztos, hogy a család támogatása, türelme és az állandó gyakorlás mindenképpen javítja az esélyeket.

A legfontosabb, hogy ne adják fel a reményt, és ne tekintsék véglegesnek az aktuális állapotot. Az afázia kezelése hosszú távon is látványos eredményeket hozhat, ha kitartóan foglalkoznak vele. Ha bizonytalanok, érdemes szakemberhez fordulni, aki személyre szabott tanácsokat ad, és segít a nehezebb napokon is.

Összegzés: együtt könnyebb a kommunikáció afáziával

Egy stroke utáni afáziás állapot minden családot próbára tesz, de rengeteg lehetőség van arra, hogy megkönnyítsük a mindennapokat. 

A beszédzavar stroke után sokszor új, ismeretlen helyzet elé állít, de a türelem, a szeretet és a szakmai segítség meghozza a gyümölcsét. Érdemes minden apró sikernek örülni, hiszen ezek adják a reményt és az erőt a folytatáshoz.

Az afázia kezelés során a legnagyobb segítség, ha a hozzátartozók ismerik a lehetőségeket, mernek kérdezni, és együtt haladnak előre, akár egy hosszabb, de végül is eredményes úton.

‍