.webp)
Magyarországon a stroke statisztikák riasztó képet festenek: évente körülbelül 50 000 ember kap agyi érkatasztrófát. Ebből pedig hozzávetőleg 18 000 eset végződik halállal. Ez azt jelenti, hogy naponta több mint száz ember kerül emiatt kórházba, és minden harmadik beteg nem éli túl.
Az adatok mögött viszont nemcsak egyéni sorsok állnak, hanem egy olyan társadalmi és egészségügyi helyzetkép is, amely sürgeti a megelőzés, a felismerés és a kezelés újragondolását.
Mindemellett sajnos nemzetközi összehasonlításban sem állunk jól. Az Európai Unió átlagához képest a stroke-halálozás Magyarországon 70 százalékkal magasabb, és háromszor gyakoribb, mint például Franciaországban. Ezek a különbségek nem csupán az egészségügyi rendszer működésére, hanem a lakosság életmódjára és az időben történő orvosi beavatkozások hiányára is visszavezethetők.
Mit mondanak a magyarországi stroke statisztikák?
Ahhoz, hogy értsük, miért ilyen súlyos a helyzet, érdemes először tisztázni, mit is értünk stroke alatt. Az orvosi szakirodalomban ez az agyi vérkeringés hirtelen zavarára utal, amely történhet vérrög (iszkémiás stroke) vagy érrepedés (vérzéses stroke) következtében.
Mindkét esetben az agysejtek gyors elhalásához vezet, ami gyakran maradandó károsodással, bénulással, beszédzavarral vagy akár halállal jár.
A legfrissebb adatok szerint évente közel 50 000 új stroke eset történik hazánkban, amelyből átlagosan 18 000 végződik halállal. Ez 100 000 lakosra vetítve 127,1 új megbetegedést és 75,8 halálesetet jelent. Összehasonlításképpen: Ausztriában ez a szám körülbelül feleakkora. A különbség oka részben abban keresendő, hogy Magyarországon jóval kevesebben ismerik fel időben a tüneteket, és még kevesebben jutnak el időben megfelelő ellátásra.
További aggasztó adat, hogy a stroke nem kizárólag az idősek betegsége. A hazai statisztikák szerint a betegek mintegy 25 százaléka 60 év alatti. Ez a tendencia különösen figyelemre méltó, hiszen azt mutatja, hogy a kockázati tényezők – például a mozgáshiány, a stressz, a dohányzás vagy az egészségtelen táplálkozás – már jóval fiatalabb korban is súlyos következményekkel járhatnak.
Változott-e bármi az elmúlt évtizedekben?
A Global Burden of Disease (GBD) kutatási program 1990 és 2021 közötti adatai alapján elmondható, hogy a stroke előfordulása Magyarországon valamelyest csökkent.
A prevalencia, vagyis a meglévő betegek aránya 2,16 százalékról 1,75 százalékra mérséklődött, míg az új megbetegedések száma (incidencia) szintén csökkenő tendenciát mutatott: 324-ről 231 főre 100 000 lakosonként.
Ez a javulás azonban nem egyértelmű sikertörténet, hiszen még így is az európai sereghajtók közé tartozunk.
A DALY mutató – ami az elvesztett egészséges életévek számát méri – szintén jelentősen csökkent az elmúlt harminc évben. Míg 1990-ben ez az érték 5028 év volt 100 000 főre vetítve, 2021-re már „csak” 2323 év. Ez részben annak köszönhető, hogy egyre több beteg kap időben kezelést, ugyanakkor az arány még mindig elmarad a nyugat-európai szinttől. Ausztriában például a stroke-on átesett betegek 16 százaléka részesülhet trombolízisben (vérrögoldó kezelésben), míg hazánkban ez az arány mindössze 3,2 százalék.
Milyen tényezők állnak a háttérben?
A stroke statisztikák alakulását nagyban befolyásolja a lakosság egészségi állapota. Magyarországon a 15 év feletti lakosság több mint fele túlsúlyos vagy elhízott. A nők esetében ez az arány 48 százalék, férfiaknál pedig 61 százalék. A túlsúly önmagában is jelentős rizikófaktor, de gyakran társul magas vérnyomással, cukorbetegséggel és magas koleszterinszinttel, amelyek mind növelik a stroke esélyét.
Emellett a dohányzás és a mozgásszegény életmód is súlyosbítja a helyzetet. A rendszeres testmozgás – legyen az séta, biciklizés vagy úszás – nemcsak az érrendszer karbantartásában segít, hanem csökkenti a vérnyomást és javítja a szellemi frissességet is. A stresszkezelés, az alvásminőség javítása, valamint a dohányzásról való leszokás szintén kiemelten fontos lenne a megelőzés szempontjából.
Az időjárási tényezők, például a nyári hőhullámok vagy a hirtelen lehűlések is növelik a kockázatot. Ezért különösen fontos az idősebbek és krónikus betegséggel élők fokozott védelme ezekben az időszakokban – például a megfelelő folyadékbevitel és gyógyszerhasználat biztosításával.
Mit tehetünk a megelőzésért?
Bár az adatok aggasztóak, a stroke sok esetben megelőzhető lenne. A kulcs a rendszeres szűrés és az életmód tudatos alakítása. Otthoni vérnyomásmérő készülék használata, évente legalább egyszeri laborvizsgálat, egészséges táplálkozás és a dohányzás elhagyása alapvető lenne. A mediterrán étrend – zöldségek, hal, olívaolaj, teljes kiőrlésű gabonák – már bizonyítottan csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját.
Nem kevésbé fontos a tünetek gyors felismerése. Ha valaki arcbénulást, karzsibbadást, beszédzavart, hirtelen látásromlást vagy erős fejfájást tapasztal, azonnal mentőt kell hívni. Minden perc számít, hiszen a stroke kezelése időérzékeny: minél korábban jut kórházba a beteg, annál nagyobb az esélye a túlélésre és a felépülésre.
A stroke megelőzése nem kizárólag az orvosok dolga – mindannyian tehetünk azért, hogy csökkentsük a kockázatot. A következő életmódbeli változtatások nem igényelnek drága eszközöket vagy különleges módszereket, mégis jelentős hatással lehetnek az egészségünkre:
- Rendszeres vérnyomásmérés: A magas vérnyomás gyakran évekig lappang, miközben folyamatosan roncsolja az ereket. Ezért fontos, hogy otthon is időről időre ellenőrizzük, évente legalább egyszer pedig orvosi vizsgálaton is részt vegyünk.
- Egészségesebb táplálkozás: A mediterrán étrend – sok zöldséggel, gyümölccsel, halakkal, olívaolajjal és teljes kiőrlésű gabonával – nemcsak a szívnek tesz jót, hanem a stroke kockázatát is mérsékli. A feldolgozott élelmiszerek, a túlzott só- és cukorfogyasztás viszont épp ellenkezőleg hatnak.
- Mozgás beépítése a hétköznapokba: Nem szükséges maratont futni. Már napi 30 perc séta, kerékpározás vagy tempósabb kertészkedés is jelentősen javíthatja a keringést, csökkenti a testsúlyt és segít a stressz levezetésében.
- A dohányzás elhagyása: A nikotin károsítja az ereket, növeli a vérrögképződés esélyét, és ezáltal fokozza a stroke kialakulásának kockázatát. A leszokás még évek után is meghálálja magát: a statisztikák szerint a stroke valószínűsége akár 50–70 százalékkal is csökkenhet.
- Tünetek azonnali felismerése: Ha valakinél hirtelen beszédzavar, féloldali zsibbadás, arcpetegség, látászavar vagy erős, szokatlan fejfájás jelentkezik, azonnal hívni kell a mentőket (112). Ilyenkor minden perc számít.
- Gyors orvosi beavatkozás: A stroke esetében a kezelési időablak szűk – az intravénás vérrögoldás (trombolízis) csak a tünetek megjelenésétől számított 4,5 órán belül alkalmazható hatékonyan. Míg Ausztriában a betegek több mint 16 százaléka kap időben ilyen kezelést, Magyarországon ez az arány jelenleg alig 3,2 százalék.
Merre tartunk, és mire kell készülnünk?
Noha a trendek javulást mutatnak, sajnos a jövőkép meglehetősen borús.
Az Európai Stroke Szövetség előrejelzése szerint 2035-re a stroke-esetek száma 28 százalékkal nőhet, a betegek száma 13 százalékkal, míg a halálozás akár 44 százalékkal is emelkedhet. Ez különösen az elöregedő társadalmakra igaz, így Magyarországra is.
Ezért nem lehetünk elégedettek a jelenlegi mutatókkal. Több figyelemre, jobb egészségügyi szervezésre, célzott kampányokra és elérhető prevenciós programokra lenne szükség – különösen a kistelepüléseken és az alacsonyabb iskolázottságú rétegek körében.
Összegzés
A jelenlegi stroke statisztikák egyszerre figyelmeztetnek és ösztönöznek. Bár bizonyos mutatók kedvező irányba mozdultak el, az összkép továbbra is súlyos. A megelőzés, az időben történő felismerés és a megfelelő kezelés elérhetőbbé tétele kulcsfontosságú lehet abban, hogy csökkenjenek a halálozási adatok és a maradandó károsodások aránya.
A stroke nem egyik napról a másikra alakul ki – de a megelőzése és felismerése viszont pillanatokon múlhat. A társadalmi felelősségvállalás, az egészségtudatos nevelés és az egészségügyi rendszer proaktív működése együtt képes változást hozni.
Felhasznált források:
https://www.mdpi.com/2225-1154/12/10/160
https://elitmed.hu/ilam/egeszsegpolitika/csokkent-a-szuleteskor-varhato-elettartam-magyarorszagon
https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografiaiportre/article/download/2733/2646/2648
https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/egeszsegugyi_helyzetkep_2019.pdf?
